A Szabadnőműves

A punk

Ők az egyik legidegesítőbb csoport. Persze tudom, hogy eredetileg a punkok lázadtak és felháborítottak, eszmékkel maguk mögött, de azok az idők elmúltak. Már nem háborodunk fel egy nagy rózsaszín punk sövényen, maximum megjegyezzük magunkban, hogy milyen elképesztő ronda az illető. Az ő dolga amúgy is, ha neki tetszik, hát nézzen ki, ahogy akar. Nem ez a lényeg, nem ettől lesznek idegesítőek. Arról a csoportról van szó, akik ennek a jobb napokat megélt kultúrának az utolsó hátramaradt harcosaiként már szinte semmit sem őriztek meg az eszmékből csak külsőségeket és egy eltorzított változatát az ideáknak. Ott vannak a koncerteken, ott vannak a fesztiválok bejáratánál és kéregetnek. Olykor szerintük viccesen, olykor csak szimplán tolakodó módón, miközben a többi fajtársuk ott ül mögöttük az árok szélén és járatják körbe a kannásbort valami műanyag üvegben. Szerintük baromi intelligensek, de egy valóban intelligens ember elképzelni sem tudja, hogy gondolhatják ezt komolyan. Kérnek a sörödből egy kortyot, legyél már olyan jóarc. Nem vagy.

A passzív csöves

Való igaz, hogy vannak, akik nem önhibájukból kerülnek ilyen pozícióba, ahogy olyanok is vannak, akik nem a lustaságuk miatt lesznek kövérek, de ezek száma elenyésző, kivétel meg mindig van. Ennyi erővel semmiről sem szabadna rosszat mondani, mert valakit mindig meg fogunk sérteni jogtalanul. Meg én amúgy is azt az iskolát vallom, hogy csak az sértődik meg, aki úgy érzi, van igazság a dologban. A sértődés az elismerés első lépése. A lényeg, hogy tömve van a város az ilyen fazonokkal, és nem túl szép látvány egyikőjük sem. Ott laknak az aluljárókban, a buszmegállókban, az elhagyott telkeken. Többnyire ártalmatlanok, mert maximum egy kis mekis pohár van eléjük kirakva, amibe pénzt várnak, szóval inkább az szépérzetedet és az orrodat bántják, de azt szinte folyamatosan.

Az agresszív néni

Korán útnak indulnak, hogy mindenütt levadásszák a legjobb akciókat. Persze sok más kortársuk van így ezzel, de ők ezt minden nap egy harcnak élik meg. Tolakodnak a buszon, nem várják meg a metrón, hogy leszállj, már nyomulnak is befelé Hangosan panaszkodnak a mai világra, ha valami nem úgy van, ahogy ők akarják. A táskájuknak a bkv-n egy külön szék kell, még akkor is, ha tömve van a busz. Kívül ülnek, nehogy valaki le tudjon ülni. Három megállóval hamarabb felállnak, és eltolakodnak az ajtóig, hiába fog mindenki leszállni ott. A legelvetemültebb típusuk már csak szimplán gonoszkodik a többi emberrel, mert megteheti. Benyomja a liften az összes gombot és gonoszan rád mosolyog. Nem tudod, hogy sajnáld őt vagy mérges legyél rá, hogy ilyenekben leli örömét. Ékes bizonyítékai annak, hogy a kor nem jár feltétlen bölcsességgel.

A hittérítő

Isten, Jézus, Jehova, vagy egy nagy tüsszentés teremtette az egész világot, egyre megy. Odajönnek és meg akarják váltani a lelkedet. Azt gondolják, hogy ők rájöttek valamire és a te szemedet is fel akarják nyitni. Nem rosszindulatból, ők maguk is elhiszik, hogy a jó ügy nevében cselekednek, ezért nehéz rájuk mérgesnek lenni. Épp ésszel nem lehet követni azt a sok előírást. Nem ehetsz húst, nem ünnepelhetsz, nem nézhetsz pornó- és horrorfilmeket, nem szeretkezhetsz, csak gyereknemzés céljából, ha meleg vagy fojtsd magadba és így tovább. Igazából a legjobb az lenne, ha otthon ülnél, egész nap imádkoznál és fénnyel táplálkoznál, amíg szép lassan halálra nem unod magad. Nem értik meg, hogy a vallás mindenkinek a magánügye és, amúgy sem nem érdekel, hagyjál békén a hülyeségeiddel.

A régi ismerős

Hmm, ismerős arc. Ja megvan. A francba, észrevette, hogy észrevettem. Sebaj köszönök és megyek tovább. Sosem voltunk olyan jóban, hogy beszélgessünk. Felém jön, ne már. Mi a neve? Mi a neve? Sehogy sem rémlik. Megáll. Miért áll meg? Hello… Hello. Hogy vagy, mi van veled? Velem sincs semmi. Az jó. Hmm. Igen, igen. Hmm. Nem. Aha, nagyon érdekes. Hmm. Igen én is sietek. Igen lesz ez az izé, így is késésben vagyok. Hát persze mindenképpen, egyszer úgyis összejön. Jól van neked is minden jót. Én is örülök, hogy összefutottunk. Viszlát. Na ez is megvolt, mindig elfelejtem milyen kínos ez. Ja igen, így hívták. Mindegy, mire az utca végére érek úgyis elfelejtem.

A csiga

Szép lassan felpakol a szalagra, nem siet. A fizetést sem sieti el. Kártya, nem mégis van aprója. Vagy legyen mégis kártya? Kéri az akciós matricát, hogy aztán a kredencen porosodjon örökre. A lényeg, hogy ingyen van. A bankban sem igyekszik sehova. Te jössz utána és rögtön tudod, hogy itt leszel egy darabig. Sok kérdése van, de a válaszokat sehogy sem érti meg. Mindent szép lassan elmagyaráznak neki, de még mindig nem érti. Az utcán lassan csoszog és cikk-cakkban jár, mintha előre tudná, honnan akarod megelőzni. Nem siet a zöldségesnél, mindent ötször átgondol, és amikor fél óra sorban állás után rá kerül a sor a kávézóban, akkor kezd el gondolkozni, hogy mit is kér. Általában mindig előtted bukkannak fel, amikor tényleg sietsz valahová.

A részeg

Hangosak és össze-vissza dülöngélnek, nem kímélve se gyereket, se nagymamát. Több fajtájuk van. Az egyik csoportos alfajuk a részeg tinédzser és egyetemista csoportok, akik vagy buliba mennek, vagy onnan tartanak hazafelé. A különbség, hogy az utóbbi esetben van köztük egy-kettő aki már alszik, vagy lehány téged. Leggyakrabban az éjszakai járatokon fordulnak elő és nem győzik túlkiabálni a másikat. A második típus a kissé lecsúszott felnőtt egyedek, akik énekelnek és be-be borulnak egy villamos sínre. Odajönnek, tanácsokat osztogatnak, nem hagynak békén. A legrosszabbak mégis mind közül, akikből ilyenkor az agresszió tör elő felszínre. Kötekednek, fenyegetnek, mert övék a világ. Mindig van egy haverjuk, aki elmondja, hogy amúgy rendesek csak most ilyenek, ne haragudjunk. Na gyere Laci, hagyjad őket, gyere na.

A zakkant

Magukban beszélnek és zavart tekintettel fel-fel néznek. Sokszor hangosan vitatkoznak a levegővel. Hallja az egész busz, de mindenki úgy tesz, mintha nem vennék észre, nehogy odajöjjön. Nem hiányzik senkinek. Nem tudod eldönteni, hogy ártalmatlan-e. Nem lehet. Az ilyen ember nem kiszámítható és racionális, úgyhogy te is óvatos vagy vele. Arrébb ülsz, félre nézel, továbbmész. Jobb az ilyet nagy ívben elkerülni, biztos, ami biztos.

Az aktív csöves

Ők nem csak ülnek és várják a csodát, hanem tesznek is érte. Odajönnek, hogy nincs-e apróm. Nincs. Neked nincs. Ha mindenkinek adnék pénzt, aki Budapesten kéreget tőlem egy nap, akkor elfogyna, mire hazaérek. Miért adnám oda? Én dolgozom érte, most is épp munkából jövök, ő meg elvárja, hogy csak úgy átnyújtsam neki egy részét a mai betevőmnek. Ha felesleges pénzem van, sokkal értelmesebb jótékonyságokra fordítom, nem arra, hogy kis műanyag pohárban árusított feleseket vegyen. Tudom, arra a műtétre gyűjtesz. Arra gyűjtöttél már öt éve is. Emlékszem, mert látom minden nap. Nagyon hiteles, egy percig el is hittem. Nem tudom mi lenne, ha mostantól senki nem adna nekik pénzt. Elkezdenének lopni vagy muszáj lenne összeszedni magukat? Sosem tudjuk meg. Valaki mindig ad, és akkor mindek dolgozzanak, ha dolgozik helyettük a többi ember szánalma is.

A politikai aktivista

Itt egy szép pártos toll, itt egy szórólap. Csak írd alá ezt, meg hallgasd meg ezt. Nem érdekel? Nem baj, azért figyelj csak. Ez az ígéret, az a statisztika. Az ország érdeke, a te érdeked. Mentségükre legyen mondva, hogy a legtöbbjük nem agresszív, mert ha nagyon erőltetné, mert akkor az rossz fényt vetne a pártjára. De ettől még kedvelni sem fogod. Eleget látod a plakátokat, és a folyamatos politikai témájú cikkeket, rosszul vagy már az egésztől. Csak legyen már választás és tűnjön el ez az egész felfordulás és négy évig eszedbe se jusson, hogy ilyen is létezik.

Az utcai DJ

Jaj de nem hiányzott. Nem hiszed el, hogy ilyen emberek még léteznek. Berakta a zenét a telefonján és maximumra hangosította. Legszívesebben kitépnéd a kezéből a készüléket és a közeledő villamos kerekei alá dobnád, de nem teszed. Persze hiába rakott be valami ócska mulatóst, úgyse hallja, mert ordibál. Egy szám sem megy végig, már jön a következő. Ez szerinte sokkal jobb, bár te nemigen hallod a különbséget. Kéne valami nemzeti program, amiben ingyen fülhallgatókat osztanának az ilyeneknek, a nyilvános ízlésterror elhárítása érdekében. De amúgy sem használnák és amúgy sem érdemlik meg.

A perverz

Ha lennének még mutogatós bácsik, akkor ebbe a kategóriába esnének, de nem hallottam még, valódi esetről. Persze az nem azt jelenti, hogy nincs is. Főleg a hölgyek esnek áldozatul modern formájuknak. Kacsintanak, fütyülnek, ajánlatokat tesznek. Nem hiszem, hogy van olyan példa a világtörténelemben, amiben ezek az akciók sikerrel jártak, de mégis csinálják, így a pontos indítékukat csak ők maguk ismerik. A kifinomultabb, de kissé hátborzongatóbb fajtájuk sokkal negédesebb taktikát választ. Ismered valahonnan, például a munkahelyről. Nem szoktál vele beszélni, nem is a te korosztályod, mégis felajánlja, ha egyszerre indultok, hogy hazakísér. Nem kell, nem szükséges. Sebaj, ő akkor is jön. Nem érti a célzásokat a szituáció kellemetlenségére. Ha tehetné a lakásba is utánad jönne. Céges buliban két sör után már fogdossa a nőket, valószínűleg az anyjával él.

A legrosszabb

Ők azok, akikkel semmiképp sem akarsz összefutni. Sok korábbi csoportot is kombinálhat a személyiségük, hozzáadva egy jó adag pofátlanságot és agresszivitást. Odajön az aluljáróban, hogy adj pénzt és mikor elutasítod, elkezd lengetni valamilyen papírt és mérgesen elordibálja, hogy most engedték ki a pszichiátriáról. Ezt még el is hinnéd, de akkor sem adsz, már azért sem. Tovább követ, nem lehet lerázni, beléd köt. A többi járókelő úgy tesz, mintha nem is látná. Végre lehagyod, és azt reméled a metróba nem jön utánad, végtére is ellenőrök állnak a bejáratnál. Semmi baj, gond nélkül átengedik, rá se néznek. A te bérletedet sem szokták megnézni, de ez akkor is túlzás. Mondanám, hogy dísznek állnak ott, de ahhoz nem elég dekoratívak. Egy idő után lerázod vagy megunja, ezért másik áldozat után néz. Lehet majd újra visszatér hozzád, de nem dacból, egyszerűen csak nem emlékszik már rád. Másodjára is felkapja a vizet. Nem tudod elképzelni, hogy létezhetnek ilyen emberek.

De ez az egyik ára a városban élésnek. Több ember, több idióta, és egyikkel minden nap összehoz a sors.