Sosem szeretett.

Lehet ezt szépíteni –ő is próbálta- de ha tényleg szeretett volna, akkor nem kúr félre ennyiszer. Legalábbis nem jelentősen többször, mint én. De azért a szívem nem fog megszakadni érte, azon már rég túlvagyunk. Szóval így indult a szombat este, egy kiadós veszekedéssel és egy gyors elviharzással. Majd még néha eszembe jut, párszor biztos összefutunk az éjszakában, de majd egy idő után az sem lesz különösen kínos.

Felhívtam pár embert és pár óra múlva már egy kocsmában találtam magam, ahogy reménytelenül egyensúlyozok egy piszoár felett. Ó igen, a kocsmák illemhelysége egy mágikus hely. Egy olyan terület, ahol tompábbak a hangok, több a fény és végre egyedül vagy kicsit. Ezért van az, hogy jobb híján gondolkoznod kell, amíg a dolgodat végzed és ilyenkor jön rá az ember, hogy részeg lett. Dumálás és italozás közben is sejted már néha, de az igazi felismerés mindig a vécén jön meg. Aztán visszatántorogsz a zajba és az ordibálásba, átverekeded magad a tömegen és megpróbálod nem elfelejteni, a sok érdekes dolgot, ami odabent az eszedbe jutott.

Apropó visszafelé menet belefutottam Fluorba, ott fűzött valami csajt. Vagy nem, lehet már rosszul emlékszem. Váltottunk néhány mondatot is, amiket sehogy sem tudok felidézni. Még mindig mérges vagyok rá a múltkori miatt, és valószínűleg ezt emlegettem fel. Meghívott valami rövidre, de remélem nem hiszi, hogy ezzel le van tudva a dolog.

Pár óra múlva azon kaptam magam, hogy valami 17 éves lánnyal beszélgetek. Már megint. Pedig mindig megfogadom, hogy nem kezdek többet ilyen tumbliról szakadt, magukat nagyon elvontnak és baromira egyedinek tartó kis picsákkal. Olyanok, mintha valami fura világban élnének, ahol ők egy művészfilm főszereplői. Minden kis manírjuk és megjátszott reakciójuk azt sugallja, hogy ebből vagy egy gifet, vagy egy képet felirattal szeretnének visszalátni az oldalukon. De részegen elnézem ezt, főleg, ha ilyen dögös, mint ő volt. Zoéként mutatkozott be, de kétlem, hogy így nevezték volna el a szülei, akik sosem értik meg őt persze. Számot is cseréltünk aztán ők elmentek valami táncolós helyre, ahová az éppen aktuális szülinapos akart.

Miután kifosztottunk pár éjjel-nappalit és egy nemzeti dohányboltot benéztünk az Instantba, amiben –mint mindig ilyenkor- elviselhetetlen tömeg volt. Belebotlottam Senior Fishbe, vagyis Krisztiánba, vagy ha úgy ismeritek, akkor a fish! énekesébe. Egy nagyképű, állandóan beszólogatós, mindig tiszteletlen fasz. Azt hiszem, azon kevés emberek egyike a pesti éjszakában, akit igazán kedvelek. Szóval ha másért nem, ezért érdemes volt beszédülni oda is.

Kiesett pár kép és már hazafele tartottam egy újabb üveg borral. Nem volt kedvem taxihoz, nem szoktak ilyen részegen szeretni. Aztán jött a nap meglepetése és felhívott a fentebb tárgyalt lány, hogy fussunk már össze mégis. Ezek szerint, nem volt túl jó a választék azon a helyen, ahol ők próbáltak boldogulni. Egy szó mint száz, feljött hozzám, és nem azért, hogy beszélgessünk.

Na és itt egy újabb remek érv az ilyen lányok ellen. Hiába van tele a tumblis faluk reblogolt szexgifekkel és sugallják, hogy ők milyen sokat tapasztaltak, nem tudnak többet a szexről, mint amiket a felvilágosító órán elmondanak. Álljon ez itt tanulságnak, hogy hogyan nem kéne. Általában amikor arra kerül a sor, hogy a szájukkal kényeztessenek, akkor van az a pont, hogy beugrik miért fogadtam meg legutóbb, hogy jobban megszűröm kivel fűzöm szorosabbra a kapcsolatom. Persze ki lehet fogni tehetségeseket, akik lelkesek és nem ijednek meg már egy farok árnyékától is, de ritka az olyan.

Most nehogy már nekem kelljen elmagyarázni, hogy nem csak a makk teteje létezik. De akkor miért csak az a pár centi tűnik el a szájukban? Ennek így semmi értelme. Akkor inkább mond, hogy nincs kedved, de az ilyet nem illik szopásnak eladni, mert átverés és a vevő, aki jelen esetben én vagyok frusztrált lesz, hogy átverték. Maradjunk akkor a szimpla dugásnál, bár az sem túl izgalmas, hogy ha úgy fekszel ott, mint egy hulla aki nyögni se mer, nehogy azt higgyem, hogy élvezi. Aztán lehet nem is, ez meg engem minősít. De egy jó szexhez nem elég jó csajnak lenni és aztán elvárni, hogy ezzel eleget is tettünk. Kezdetnek jó, de nem ér csak erre építeni. Egy filmnél sem elég a jó plakát, ha a mozi szar lesz. Na igen, azt hiszem elég érthető voltam, a kétes minőségű hasonlatok ellenére is.

Másnap reggelinél viszont egész jót dumáltunk. Már amikor nem épp a telefonján lógott. Fogadok be is csekkolt nálam. De ha ez teszi boldoggá, akkor csinálja. Amikor kiengedtem, az öreg szomszéd néni megint küldött felém pár elítélő homlokráncolást, de ehhez már hozzászoktam. Amúgy egész kedves szokott lenni, ha épp olyan kedve van, ami általában a Megasztár vagy X-faktor aktuális állásától függ.

Amíg másnaposan döglődtem a kanapén a menedzser is felhívott, hogy lehetne menni valamilyen reggeli műsorba ökörködni. Valaki nem ér rá és mi lenne, ha beugranék. Komolyan nem hiszem el, hogy ilyennel felhívott. Néha az az érzésem, hogy utál engem. Sőt mostanában az, hogy az egész város utál.

Persze az is lehet, hogy sosem szeretett.